főoldal / Településünk / Nevezetességek /Zsinagóga - emlékhely

Zsinagóga - emlékhely

Az első zsidó letelepedők az 1600-as években - nagyobb számban az 1700-as évek közepén - jelentek meg Hegyalja számos településén, így Olaszliszkán is. 

Az 1800-as évek elejére a nagy arányban zsidók által lakott településeken szükség volt zsinagógára, imahelyekre, így 1875-ben felépülhetett az 500 főt befogadó liszkai zsinagóga.

Információk

Épült: 1875
Felújítva: 2016
Látogatható: Minden nap 10:00 - 20:00

 

Az izraelita hitközség 1840-ben Olaszliszkára érkező Friedmann Herschelét választotta rabbijának. Magával hozta mesterének, Teitelbaum Mózes életformáját és új "chaszidközpontot" alakított ki. A fiatal tudós rabbi nagy erővel terjesztette a chaszidizmust, így lett Olaszliszka a XIX. században a zarándokok állomása, negyven áven át a magyarországi chaszidizmus központja.

A liszkai zsidóság Friedlander Herman rabbi ("csodarabbi") tevékeny, különös életével lett híres a XX. században. Köztiszteletben álló emberként élt a községben, mindenkor jól tájékozott volt a világ sorsa felől. Általános műveltsége, tudása, szép beszéde sokakat elbűvölt. "Csodarabbisága" 1920 nyarán kezdődött. Felkereste őt egy svájci tőzsdés, aki elmondta, hogy vállalkozásba akar kezdeni és tanácsokért jött. Csodák csodája, a svájci tőzsdés egyszerre dúsgazdag lett, és nagy szerencséjét azzal magyarázta, hogy megfogadta az olaszliszkai rabbi tanácsait.

A közösség a csodarabbi halálát követően hanyatlásnak indult. A 2. világháborút követően elpusztult a zsinagóga is, melynek Kőbányai János Magyar siratófal című írásában állít emléket, felidézve Jancsó Miklós két 1965-ben és 1975-ben forgatott filmjének történetét, amely bemutatja, hogy 10 év elteltével egy fal maradt pusztán a zsinagógából. A zsinagóga helyén egy interaktív emlékhely épült 2015-ben, megidézve az egykori épületet és emléket állítva Tokaj-Hegyalja zsidóságának.

Jancsó Miklós

Jancsó Miklós Jelenlét sorozatában 1965-ben, 1978-ban és 1986-ban forgatott Olaszliszkán, ahol rögzítette, miként pusztul el az egykori népes zsidó közösség építészeti öröksége, hogyan válik az enyészetté a híres csodarabbi által felépíttetett 500 fő befogadására is alkalmas zsinagóga.

Keleti fal

A megmaradt keleti fal közepén látható tóratartó fülkében a tórafüggönyöket betonplasztika idézi, amelynek héber nyelvű üzenete az emlékezet fontosságát helyezi középpontba: „Írd meg ezt a dolgot emlékezetül egy könyvben”

Nyugati fal

A szöveg akkor válik különösen erőteljessé, ha megfordulunk, hiszen az újonnan emelt falra került fel annak a 63 családnak a neve, akiket 1944. április 14-én deportáltak.

A látogató az emlékhelyen barangolva, saját maga fedezi fel a korábbi struktúrákat, a bimát megérintve pedig még inkább megélénkül a „hely szelleme”. Kopogó lépteket hall, visszhangzó tóraolvasás üti meg a fülét, hogy a mesterséges akusztika által a tér újabb vetületét érzékelhesse.

Friedmann Hersele sírját az olaszliszkai zsidó temetőben ma is felkeresik a zarándokok. Jancsó Miklós Jelenlét című filmjének egyik meghatározó jelenete is itt játszódik.

Videó